2014. július 20., vasárnap

*39.: Hívás.~

Soha nem voltam még annyira felszabadult, mint az utóbbi napokban. Louis és köztem minden rendben volt, a csapatunk újra összejött. Minden visszatért a régi kerékvágásba, én pedig úgy éreztem, hogy soha többet nem is akarom kisiklatni az életemet.
A nappalimban üldögélve beszélgettünk együtt mi, a nagy csapat, a barátok.
- Azt mondod, hogy Superman jobb, mint Batman?! - Liam úgy nézett a mellettem ülő Louisra, mint aki hamarosan gyilkosságot készülne elkövetni.
- Úgy ám! - nevetett Louis.
- Srácok, azt hiszem elmúltatok 8 évesek, úgyhogy nem kell ezen vitázni. Leeyum, te Batmanes vagy, Tommo meg Supermanes. Ennyi. - zárta le Niall. - Amúgy is sokkal jobb a krumpli. - vont vállat. 
- Atya ég! - forgattam a szememet nevetve.
- Most értétek el nálam azt a szintet, mikor hivatalosan is elmebetegnek nyilvánítalak benneteket, és elkezdem agyban tervezgetni az erről szóló nyilatkozat kiállítási formáját. - fogta a fejét Jesy.
- Azt hittem, ez már meg van… - vonta fel a szemöldökét Liam. 
- Eddig csak mondogattam. Most viszont halál komolyan gondolom. - kacsintott Jesy.
Louishoz bújtam, aki kezét a derekamnál tartva simogatta a hátamat. Arcát a hajamba temette, s mély levegőt vett,  teleszívta magát az illatommal. Én eközben másik kezét szorongattam, és ujjait cirógattam. 
- Szeretem az érzést, hogy újra a karjaimban vagy. - súgta. 
Barátaink, mintha mi jelen sem lennénk, tovább hülyéskedtek. 
- Én pedig szeretek a karjaidban lenni. - pár másodpercre lehunytam a szememet.

[…]

- Jó végre kettesben. - fordult felém sunyin mosolyogva Louis, mikor becsukta a barátaink után a bejárati ajtót.
- Hmm… - mosolyogva túrtam a hajába, mikor elém lépett. 
- Szeretlek. - suttogta, s megcsókolt. 

[…]

- Nem, nem értem. - rázta a fejét Louis, mikor épp egy, az egyetemen tanult matekpélda került szóba.
- Hagyjuk Louis. Te nem vagy a számok embere. - kuncogtam. 
- Sosem voltam.
- Nem baj, nem az eszedért szeretlek. - nevetten fel. 
- Én többek között azért is szeretlek téged. - nyújtotta rám a nyelvét. 
- Ne nyújtogasd, mert kitépem!  - fenyegettem játékosan. 
- Azzal csak magadnak ártanál. - kacsintott. 
Vettem a perverz poént, s gyengén megpofoztam, ő pedig mosolyogva fordította el a fejét. 
- Enyje, Miss Calder, most csak maga alatt vágja a fát! - harapott az ajkába.
- Nem vagyok jó favágó. - húztam el a számat. 
- Meglátjuk. - somolygott.

[…]

Csak én voltam voltam otthon. Sem barátok, sem Louis. Csak én. Unalmas, egyedül töltött óráimban csak az ágyon feküdtem, olvastam, és zenét hallgattam.
Azon járt az agyam közben, hogy mit lehetne csinálni. Valami olyat, aminek némi értelme is van, talán. De mégis, míg Louis dolgozott, én nem tudtam semmi különösebb programot, mint összebújni a kedvenc könyvemmel, A Szürke Ötven Árnyalatával. Közben éppen Ne-Yo Beautiful Monster című dalát hallgattam, mikor megcsörrent a telefonom. Félretettem a könyvet, és megnéztem, milyen szám villog a kijelzőn. Nem volt ismerős, így kíváncsiságtól vezérelve felvettem.
- Eleanor Calder - szóltam bele kissé hivatalos hangon.
- Ó, Eleanor!  Milyen rég nem hallottalak! - szólalt meg egy gonosz, de ismerős hang.
Már csak ez hiányzott! 
Honnan az Istenből tudja az új telefonszámomat?
Minek kell hívogatnia?
Annyira elegem van!

Tudom, hogy ez a rész elég rövid, és unalmas lett, de próbálok egy kis izgalmat csempészni a blog utolsó részébe, ami a következő rész lesz.
Azért remélem, mindenkinek tetszett.
Nem tudom, mikor hozom a következőt, ugyanis édesapám rendesen elintézte a családi életemet, és most azt kell helyrepofoznom picikét.
Igyekszem a kövivel!
Szikraa.*

2 megjegyzés:

  1. Kedves Szikraa!
    Amikor ma beléptem a bloggerbe kisebb rohamot kaptam amikor megláttam, hogy új rész van . Nekem ez is nagyon tetszett és a telefonálóról már sejtem ki lehet az és remélem azért happy endet szánsz majd befejezésnek :)
    Oh Louise és El olyan cukik *-* Ez a kedvenc Elounors blogom és kicsit elszomorít, hogy vége lesz.
    A családi életedhez pedig sok kitartást és erőt kívánok neked ;) <3
    Pusza G xox

    VálaszTörlés
  2. Mint mindig nagyon jo lett csak kerlek siess!��

    VálaszTörlés