A blog első díja!

Hatalmas boldogság nekem, hogy az első díjat a blogra egy olyan személytől kaptam, aki talán a legnagyobb Szikrátor és talán a leglelkesebb olvasója a blognak.
Köszönöm a díjat Eni, más néven Blackbird! ♥

11 dolog Rólam:

-Nem vagyok büszke rá, de dohányzom.
-Szeretek a barátaimmal lenni, bulizni, stb.
-Nagyon boldoggá tud engem tenni az olyan, hogy ha valaki rám ír, hogy én vagyok a példaképe, mennyire csodál, imád, hasonlók. Ezek annyira fel tudják dobni a kedvemet, hogy hihetetlen.
-Nézem a VV-t, de csak azért, hogy egy jót nevessek azon a sok barmon, pontosabban inkább azon, amit művelnek ott bent.
-Az írás az életem.
-Egy időben vágdostam magam. Mára már inkább csak segítek azoknak, akik ezt teszik.
-Amikor Midnight Memories videoklipet először láttam végigsikítottam.
-Utálom az osztálytársaim háromnegyedét. Sőt...
-Imáááádom a Casali rum kókusz csokit.
-Most ölni tudnék egy jó nagy üveg Nutelláért.
-Nem olvasok olyan sok blogot. Inkább írni szoktam.

11 kérdés: 
-Mi a kedvenc elfoglaltságod az íráson kívül?
-Van háziállatod?
-Kedvenc ünneped?
-Mit ettél ma?
-Milyen sorozatokat szoktál nézni?
-Mi a kedvenc filmed?
-Mikor voltál legutóbb kórházban?
-Mit sportolsz?
-Ki az, akiért mindenre képes lennél és nem családtagod?
-Van olyan ismerősöd/családtagod, aki meghalt és bármit megtennél érte, hogy újra lásd?
-Milyen színű a hajad?

11 válaszom:

1. Van-e kedvenc meséd, ha van, mi?
 Fhu, hát talán a Micimackó. De abból csak az a nagyon régiféle.




2. Hány éves vagy?
15 leszek éppen aznap, amikor Eleanor Calder 22 éves és Theo Horan 1 éves lesz. Szóval Július 16-án.


3. Mikor kezdtél blogolni?
 Egészen pontosan 2012. augusztus 24-én.

4. Hány blogod van?
 Amit írok olyanból van három és most készül a negyedik.

5. Hány blogra vagy most feliratkozva jelen pillanatban?
Őőő... 39.

6. Hogy állsz a kecskékkel?:D
Hát... a szomszédban ott mekeg kettő. Mindig viszek nekik száraz kenyeret meg zöldség maradékokat, szóval szeretem őket.

7. Van valami amire allergiás vagy?
Nincs. Erre nagyon büszke vagyok.


8. Félsz valamitől?
Hát... Már nem. Egy ideig sötétben féltem, de az utóbbi időben csak sötétben tudok elaludni.

9. Van testvéred?
Van. Két bátyám, két nővérem.


10. Kedvenc előadó?
One Direction, Little Mix, Mr.Busta, Essemm, The Pretty Reckless (Taylor Momsen).

11. Kedvenc író ha van?
Stephenie Meyer, Lakatos Levetne

Akiknek küldöm a díjat:

Jennii.

Még egyszer köszönöm a díjat Eni ♥
xxSzikraa.♥*

*28.: Egyetlen pirosas csíkocska.~

"Mikor megláttam a végét, azonnal felhívtam az emeletre Louis-t."

-Louis, feljönnél egy picikét? - kiáltottam le a emeletről. 
-Persze - hallottam válaszát és már rohant is fel a lépcsőn. 
Amint feljött behívtam a szobámba. Leültettem az ágy szélére.
-Louis, most megcsináltam a tesztet - lóbáltam a kezemen lévő tárgyat. 
Louis aggodalmas és kérdő pillantással nézett rám. Odaadtam a kezébe a tesztet, ő pedig vagy 3 percig felvont szemöldökkel méregette. 
 -Ez most mit is jelent? - kérdezte félve. 
-Csak annyit hogy nem kell aggódnod, nem vagyok terhes - mosolyodtam el azt az egy pirosas csíkocskát nézve.
-Hála az égnek! - sóhajtott fel megkönnyebbülve. 
Rámosolyogtam és megöleltem. 
Lementünk a nappaliba és érdekes módon senki sem kérdezgetett. Gondolom tudták, hogy magánügy. 
-Mit terveztetek mára? - kérdeztem a többieket. 
-Hát, mi bulizást, de apukád nem biztos, hogy benne lenne, úgyhogy az kilőve - nevetett Niall. 
-Szerintem apa benne lenne. Nem olyan öreg ő - fordultam apám felé.
-Lehet, hogy én már kicsit kinőttem ebből nem gondolod lányom? De ti menjetek csak, egészen nyugodtan - mosolygott.
-Uram, ha szabad megkérdeznem, akkor hány éves? - kérdezte Louis óvatosan, kedvesen.
-Már negyvenkettő - apa.
-Ugyan már! Negyvenkettő?! - pattant fel Perrie. - Akkor még simán eljöhet velünk! Tudja, itt hány éves emberek járnak bulizni? 50 alatt majdnem mindenki - Pezz.
-Úgy gondoljátok? - kérdezte apám.
Én csak elmosolyodtam, ránéztem, majd megszólaltam.
-Persze, hogy úgy, apu! Induljunk készülődni és menjünk! - húztam fel a fotelből édesapámat.
-Nem lesz nektek gáz egy ilyen öregemberrel mutatkozni, mint én? - kérdezte zavartan.
-Dehogy is Mr.Calder, maga egyáltalán nem öreg.  Az én apámra az 58 évével már lehetne azt mondani, hogy öreg az ilyesmihez, de maga nem az - Jesy.
-Hát, akkor menjünk... - apu.
-Lányok, fiúk, szerintem mindenki menjen addig haza, készüljön el, és fél 10-kor találkozzunk a törzshely előtt - ötleteltem.
-Rendben. Akkor fél 10-kor - mondta Liam és mindenki eltűnt. Louis még nyomott egy csókot a számra és ő is távozott.
-Ez könnyen ment... - fordultam az itt maradt apám és Danielle felé.
-El, az a nagy helyzet, hogy én egyáltalán nem készültem erre - Dani.
-Én sem igazán... - apu.
-Apu, te is tudod, hogy mindig hordasz magadnál egy-két ilyen alkalomra való göncöt, akárhová is mész hosszabb időre - nevettem.
-Hát, hiába, öreg szamár, nem bolond szamár - mosolygott apu és felvonult.
-Ez az én apáám! - kiáltottam, mire csak felhőtlen nevetését hallottam az emeletről. - Dani, te pedig ne aggódj, nekem tele van a ruhásszekrényem, és, ha minden úgy maradt, mint volt, akkor jók is rád az én ruháim - kacsintottam.
-Ebben nagyon bízom - Danielle.
-Akkor menjünk fel és válogassunk valamit - mondtam és elindultunk felfelé.
Beértünk a szobámba, én pedig az ágyra dobtam azt, amit én fogok felvenni, mert nekem már előre meg volt, mit fogok felvenni.
-Úúú, ez nagyon jó - csillant fel Danielle szeme, ahogy meglátta a ruhát és a cipőt, ami az ágyamon landolt.
-Höhöhö, ezt én veszem fel! - mutattam fel a mutatóujjamat.
-Sejtettem - Danielle. - Juuj, juuuj, juuuuuuj!! Hadd válasszak én valamit, ami illik ehhez a fontos naphoz! - ugrált.
-Átadom a terepet, csak ne bombázz szét semmit, ha lehetséges - vetettem hátra magam a z ágyon.
Danielle mindössze 10 percet kutakodott a szekrényben, majd felvisított, amitől a szívem majdnem kiugrott.
-Nekem ez kell!!!! - Danielle.
Kezében egy fekete miniruha volt, aminek a derekát egy fehér selyemszalag fogta körbe, amely masnival záródott.
-Csak nyugodtan. Én még nem hordtam - mondtam és felálltam. - Elmegyek fürdeni és hajat mosni. Van lent még egy fürdő, azon meg tudtok osztozni apuval - mondtam és elvonultam. 
Fél óráig álltam a forró zuhany alatt. A kint lévő fülledt meleg ellenére is jól esett a forró zuhany.
Mikor kijöttem a víz alól megtörölköztem és elkezdtem megszárítani a hajamat.
A száraz fürtök szálltak a levegőben, így kissé oroszlán-hatást kölcsönözve nekem. Nedves kézzel picit lelapítottam a fékezhetetlenül szálló fürtöket.
~Így már más - gondoltam.
Felöltöztem, kisminkeltem magam és immáron teljes harci díszben elhagytam a fürdőszobát.

Fekete magassarkúm hangos kopogását az egész házban hallani lehetett.
Felvettem még egy karkötőt, megigazítottam a ruhát a nagy tükör előtt, és lementem.
Apám és Danielle tátott szájjal néztek.
-Mi van? - kérdeztem mosolyogva?
-Hát... elképesztő vagy El - felelt apám.
-Köszi - sütöttem le a szememet. - Mennyi az idő? - kérdeztem és az ajtó fölött lógó órára
Kilenc óra. Tökéletes! Éppen időben vagyunk!
Felkaptam az asztalról az új iPhone 5c telefonomat és el is indultunk.
Mikor beszálltunk akkor hívott Louis.
-Sziaa - vettem fel.
-Szia szerelmem, mikor indultok? - kérdezte Louis.
-Épp most ültünk be a kocsiba.  Miért? - kérdeztem vissza.
-Csak gondoltam, hogy ti úgy is csak hárman jöttök és akkor én minek menjek egyedül plusz egy kocsival, felvehetnél engem is... - Louis.
-Persze Drágám. Akkor teszek egy kis kitérőt és megyek oda is - mondtam.
-Jól van, köszi szívem. Gyere be a nagy házba, ha itt vagy. Csók, imádlak -és letette
Én a műszerfal tetejére tettem a mobilomat és beindítottam a kocsit.
-Teszünk egy kis kitérőt, mert összeszedjük Louis-t is - mondtam, amint a gázra léptem.
Nem volt egy nagy kitérő Louis otthona. Igazából röpke 5 perc alatt oda is értünk.
-Az igen - tátotta el apám és Danielle is a száját a a hatalmas luxusvilla láttán.
-Hehe... Na jó, én mindjárt jövök, be kell mennem Louis-ért - mondta, ahogy felkaptam a telefonomat.
-Ja, hogy te ilyen lazán közlekedsz itt? - kérdezte Dani.
-Persze - feleltem nemes egyszerűséggel.
Kiszálltam és éppen szembe jött az autóparkolásra felbérelt ember.
-Nem kell köszi, pár perc és jövök is, csak össze kell szednem Louis-t - intettem és mosolyogtam rá. majd öblös léptekkel a villa bejárata felé vette az irányt.
Kopogtam kettőt, majd Lottie nyitott ajtót.
-Szia El! - ölelt meg. - De szép vagy! - dicsérte meg a kinézetemet is.
-Szia Lottie! Köszönöm. Drága bátyádat merre találom? - kérdeztem.
-A fenti szobában. Még készül - mondta.
-Nem baj, megsürgetem picit - kuncogtam és elindultam felfelé.
-Te meg mit keresel itt? - pattant fel Louis anyukája.
-Nyugalom, csak Louisért jöttem, nincs kedvem a születésnapomon is magával szájkaratézni - ennyivel le is zártam, majd gyors léptekkel elindultam felfelé a fehér márványlépcsőn.
Louis szobájába benyitva egy tökéletes félmeztelen felsőtest fogadott.
Az ajkamba haraptam és a számba nyögtem. Ő ennek láttán és hallatán elmosolyodott, közelebb lépett, átkarolta a derekamat, lábával berúgta az ajtót és megcsókolt.
Ajka erősen tapadt az enyémhez és erőszakosan másik kezével összemarkolta a hajamat.
Tudta, hogy most egy kis vadságra vágyom. Mindig tudta, mit akarok!
Nyelve erősen tört be a számba, ami valamit elindított bennem, és ahogy éreztem benne is. Elhúzódtam tőle és kibontakoztam karjaiból.
-Inkább készülj! Ezt majd éjjel fojtatjuk - kacsintottam és a kezébe nyomtam az ágyon heverő frissen vasalt inget.
Louis gyorsan belebújt, pillanatok alatt összegombolta, felkapott egy zakót és indultunk.
-Gyere, mert apámék kint várnak a kocsiban - siettettem Louis lábát a lépcsőn lefelé trappolva.
-Louis, mikor jössz haza? - állt elénk hirtelen és rémisztően Louis anyja.
-Nem tudom anyu, lehet, hogy ma Eleanorral alszom - mosolygott és közben szorosan a hátam mögé állt és játékosan belepuszilt a nyakamba, mire felnevettem.
-Jobban örülnék neki, ha a ma itthon aludnál. Mostanában elég sokat vagy máshol. Itthon is kellene lenned egy picit...
-Nem érdekel, már 21 is elmúltam, szóval azt csinálok és oda megyek, ahová akarok. Nem szabsz meg nekem semmit. Most viszont lelépünk. Csáá! - intett Louis és elhagytuk a házat.
Nevetgélve mentünk a kocsimig.
-Vezetek én - Louis.
-Miért? - kérdeztem.
-Majd meglátod, csak engedj engem a volánhoz - mosolygott és beszállt.
-Csak ne vezess olyan őrülten, nehogy valaki rosszul legyen - sandítottam rá.
-Igenis főnökasszony! - jelképesen szalutált egyet és elindult.
Valóban elég óvatosan és emberi tempóban vezetett.
Kíváncsi voltam, miért akart mindenképpen ő vezetni. Nem elég, hogy ő akart vezetni, még előtte megkért, hogy szedjem össze... Talán tervez/terveznek valamit?...

Remélem, tetszett ez a rész!
Kérlek, ne haragudjatok, hogy ennyit késtem, de sok gondom volt ismét újabban, meg tudjátok a felvételi, és az sem tett túl jót, hogy megbuktam földrajzból félévkor... De remélem, hogy ezzel a jó hosszú és érdekes résszel sikerült benneteket kárpótolnom. :) 

Ezer puszi: xxSzikraa.♥*